Felületek fényessége a játékasztal körül és a kamera képén

A játéktérben nincs ablak, így mindaz, amit a vendég, az osztó és a megfigyelőkamera lát, a lámpákból érkezik, és a felületekről verődik vissza. Ezért a lakk fényessége vagy egy fémszegély polírozása világítástechnikai döntés is. Rajta múlik, hová esik csillanás, mennyire válnak el egymástól a zsetonok színei, és használható-e a felvétel.

Szórt és tükrös visszaverődés

A felületek kétféleképpen verik vissza a fényt, és a valóságban a kettő keverékét látjuk. A matt felület apró egyenetlenségei a beeső sugarat sok irányba szórják, a felület bárhonnan nézve nagyjából egyforma világos, és a lámpa képe nem jelenik meg rajta. Tükrös visszaverődésnél a fény a beesési szöggel azonos szögben, egy nyalábban pattan vissza. Ha ez a nyaláb szembe vagy objektívbe jut, a felületen megjelenik a lámpa tükörképe, kis felületen csillanásként, nagyobbon fátyolszerű fényként.

Egy felület tehát önmagában még nem zavaró. A lámpa, a felület és a néző helyzete együtt dönti el, mi látszik. Ugyanaz a magasfényű lakk egy oldalfalon ártalmatlan lehet, egy asztal mellett pedig zavaró, ha a spot tükörképe az osztó szemmagasságába esik. A tervezőasztalon ez egyszerűen ellenőrizhető. A metszetrajzon a beesési és a visszaverődési szög egyenlő, így vonalzóval megszerkeszthető, hová vetül a lámpa képe egy adott dőlésű felületről.

Mit mond a GU-érték

Szabvány A fényességet fényességmérővel mérik, és fényességi egységben (gloss unit, GU) adják meg. A műszer adott szögben fényt vetít a mintára, és a tükrös irányban visszavert hányadot egy polírozott fekete üveg referenciához viszonyítja. A mérést az ISO 2813 írja le, három geometriával. A 60°-os az általános, a 20°-os a nagyon fényes (60°-on 70 GU feletti), a 85°-os a nagyon matt (60°-on 10 GU alatti) felületeket bontja finomabban. Adatlapon ezért a szám mellé a szöget is meg kell nézni.

A sávok elnevezése gyártónként változik. Ami az egyik katalógusban „selyemmatt”, az a másikban „szatén”. A kiírásba ezért jelző helyett mérési szöggel megadott GU-tartomány kerüljön, amelyet a mintán ellenőrizni lehet. A textúra is sokat számít. A szálcsiszolt fém a csiszolásra merőlegesen elnyújtott csillanást ad, a strukturált HPL megtöri a tükörképet. Az egyes felületanyagok jellemzőit az anyagatlasz foglalja össze.

Felület (60°-os mérés)	Csillanás	Kamerakép	Hová való
Mélymatt, 10 GU alatt	alig	sötét színben bebukó részletek	mennyezet, háttérfelületek
Matt, 10–30 GU	kevés	kiegyensúlyozott, a textúra olvasható	asztalperem, pultfront, osztói zóna
Selyemfényű, 30–60 GU	a lámpák helyétől függ	kisebb fényfoltok	bútorkorpusz, ajtók, falpanelek
Magasfényű, 70 GU felett	erős, spot alatt tükröz	kiégett foltok, tükröződő lámpák	hangsúlyos elemek az asztaloktól távol
Szálcsiszolt fém	irányfüggő	elnyújtott, csíkos csillanás	fogantyú, lábazat, szegély
Polírozott fém	nagyon erős	pontszerű kiégés	kis díszítés a kameratengelyen kívül

A sávhatárok a gyakorlatban használt kerekítések. A 60 és 70 GU közötti tartományt a gyártók eltérően nevezik. A konkrét értéket a termék adatlapja és a mintán végzett mérés adja.

Csillanás és fátyolreflexió az asztal körül

A játékasztal fölött a fény koncentrált. Az asztallap sokat kap belőle, a környezet sötétebb marad, és ettől a kontraszttól lesz érzékeny az asztal közvetlen környéke. Az osztó közelről és lefelé néz a posztóra, a vendég ferdén, messzebbről. Mindkettejük látóterében ott van a könyöklő szegélye, a zsetontartó és az asztal pereme.

Ha ezek közül bármelyik magasfényű lakk vagy polírozott fém, a lámpák képe a látótér közepére kerül. A közvetlen csillanás éles folt, amelyhez a szem újra meg újra alkalmazkodik. A fátyolreflexió kevésbé feltűnő, de legalább ennyire fárasztó. Halvány, egyenletes tükörkép terül szét a felületen, és csökkenti a mögötte lévő részletek kontrasztját, így egy fényes zsetontartóban nehezebb olvasni a zsetonok élét. Üzemi tapasztalat A fényes felület a használatot is gyorsan megmutatja. Ahol kezek, poharak és zsetonok érnek hozzá, ott a lakkon néhány hét alatt mikrokarcokból és ujjlenyomatokból szürkés háló lesz, amely a spot alatt minden szögből látszik.

Az asztalok közelében ezért a matt vagy legfeljebb finoman selyemfényű felület a biztos választás, fémből a szálcsiszolt, szemcseszórt vagy porszórt kivitel. A magasfénynek és a tükörfényes fémnek ott van helye, ahová nem esik közvetlenül spot, és amerre kamera sem néz. Ezt a tágabb mozgásteret a VIP-szalon anyagairól szóló cikk részletezi.

Színhőmérséklet és színvisszaadás

A vendéglátó jellegű terekben többnyire 2700–3000 K-es meleg fényt használnak, mert ez kedvez a fának, a bőrnek és a textíliáknak. Munkazónákban, a pénztárnál vagy az asztal fölött gyakran semlegesebb, 3000–4000 K körüli fényt választanak. A kamerának két színhőmérséklet egymás mellett gondot okoz. A kamera egyetlen fehéregyensúlyra áll be, így ugyanazon a képen a melegebb zóna sárgás, a hidegebb kékes lesz. A szem ezt kiegyenlíti, a felvétel nem.

A színvisszaadási index (Ra, angolul CRI) azt mutatja, mennyire hűen jelennek meg a színek egy referencia-fényforráshoz képest. Általános beltéri munkához legalább Ra 80 a szokásos elvárás, ahol pedig a színek megkülönböztetése a feladat része, ott 90 körüli vagy magasabb értéket céloznak. Az osztói pozíció ilyen hely, mert a zseton értékét a színe jelzi, a kártyalapon a piros és a fekete jelet egy pillantás alatt kell szétválasztani. Gyenge színvisszaadásnál a sötétpiros és a barna, a mélykék és a fekete összecsúszhat. Szabvány Az Ra az első nyolc, mérsékelten telített tesztszín átlaga. A telített piros visszaadását az R9 írja le, ez nincs benne az átlagban, ezért a lámpatest kiválasztásakor külön el kell kérni.

A fényforrás a színegyeztetést is befolyásolja. Két anyag, amely a bemutatóteremben azonosnak tűnik, a kaszinó meleg LED-fényében eltérhet egymástól. Ez a metaméria. A könyöklő bőrét, a posztót és a kárpitot ezért a tényleges lámpák alatt kell egymáshoz illeszteni. A posztószínekről a posztókról szóló cikk ír.

Ahogy a megfigyelőkamera látja a felületet

A kamera dinamikatartománya szűkebb a szeménél, az automatikus expozíció a kép egészére átlagol, az érzékelő pedig az infravörös fényre is reagálhat. A kamerák helyét nem a belsőépítész tervezi, a felületei mégis sokat javíthatnak vagy ronthatnak a képen.

Kiégett csúcsfények

A fényes felületen megjelenő lámpakép a felvételen részlet nélküli fehér folt. Ha a folt nagy, az automatikus expozíció visszaveszi az egész kép fényességét, és az asztallap, a kezek, a zsetonok a kelleténél sötétebbek lesznek.

Bebukó feketék

A sötét bársonyon és a fekete mélymatt festéken a szem gyenge fényben is lát némi rajzolatot. A kamerán ezek sötét masszává olvadnak, és a rajtuk nyugvó kéz körvonala elvész. A középtónusú, enyhén texturált anyag a felvételen is olvasható marad.

Moaré és infravörös üzemmód

A sűrű, szabályos csíkozás vagy apró kockaminta interferál az érzékelő képpontrácsával, és hullámzó álmintázatot kelt, amely mozgás közben változik. Ami közelről ártalmatlan, az a mennyezeti kamerán zavaró lehet. Gyenge fényben sok kamera infravörös megvilágításra és fekete-fehér képre vált. A textilfestékek infravörösben egészen másként viselkedhetnek. Egy sötét kárpit világosszürkének látszhat, egy minta eltűnhet, egy egyszínű szövetben előbukkanhat a szövésszerkezet. A jól megvilágított játéktérben ez ritka, az átjárók és a bejárati zónák kameráinál viszont számolni kell vele.

Kijelzők és villogás

A fényes felületek a környező kijelzőket is visszatükrözik, a kamerán ezek mozgó foltként jelennek meg. Ide tartozik a fényforrás villogása is. A rosszul meghajtott, tompított LED a felvételen csíkokat okozhat, ezt a lámpatest és a meghajtó kiválasztásánál kell kizárni, a felület ezen már nem segít.

Az osztó munkahelye és a megfigyelőterem

Az osztói pozíció munkahely. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) szerint a munkáltatónak kell gondoskodnia arról, hogy a munka ne veszélyeztesse a dolgozók egészségét és biztonságát, és ebbe a jó látási körülmények is beletartoznak. Ahol az osztó, a pénztáros vagy a megfigyelő rendszeresen képernyő előtt dolgozik, ott a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet előírásait is figyelembe kell venni, amelyek többek között a képernyőn megjelenő zavaró tükröződés elkerülését írja elő. Hogy a rendelet egy adott munkakörre vonatkozik-e, azt a munkavédelmi szakember ítéli meg.

A belsőépítészre ebből néhány kézzelfogható feladat jut. Az osztó látóterének alsó felében a könyöklő, a zsetontartó és az asztal pereme legyen matt. A pozíció mögötti fal ne legyen se tükörfényes, se túl világos, mert a kamera felől ez adja az osztó hátterét, és világos háttér előtt a kezek ellenfényben elsötétülnek. Az asztalba épített kijelző dőlését a lámpák helyével együtt kell megtervezni. A megfigyelőteremben a monitorfal figyelőinek látóterébe kerülő felületekre ugyanez érvényes. Az irányítóközpontok ergonómiai tervezésével foglalkozó ISO 11064 sorozat a környezeti tényezők között a világítást és a tükröződést is tárgyalja. A gyakorlatban itt a középtónusú, matt felületek és a képernyőkre tükröződést nem vető lámpaelrendezés válnak be.

Mintázás valós fényben, valós kamerán

A felületválasztás legmegbízhatóbb eszköze a helyszíni próba. A bemutatóteremben kézben tartott minta mást mutat, mint beépítve, a tényleges lámpák alatt és a tényleges kamera képén. Szerkesztői becslés A tenyérnyi minta erre kevés, legalább 30×60 cm-es darabot érdemes kérni, és a tervezett dőlésben, a tervezett magasságban elhelyezni. A próba menete egyszerű.

1. A mintát a végleges helyén, a végleges lámpatestek alatt, a használt tompítási szinten kell elhelyezni.
2. Megnézni az osztó helyéről, a vendég ülő szemmagasságából, majd a megfigyelőterem monitorán, a kamera üzemi beállításaival, ha van ilyen üzemmód, infravörösben is.
3. A mintát lassan döntögetni, mert a tükrös visszaverődés csak bizonyos szögekben jelenik meg.
4. A kameraképet elmenteni és a minta azonosítójával archiválni. Egy későbbi cserénél ez lesz a legpontosabb referencia.

Hely	Ajánlott kivitel
Az asztal mellett, az osztó vagy a vendég látóterében	matt vagy finoman selyemfényű felület, szálcsiszolt vagy szemcseszórt fém; polírozott fém és magasfényű lakk nem
A mennyezeti lámpák tükörszögében	matt felület, vagy más dőlés, illetve más lámpahely a világítástervezővel egyeztetve
Egy kamera fő látómezejében	középtónus, finom textúra; nagy felületű mélyfekete és sűrű csík- vagy kockaminta nélkül
Kijelzővel vagy világító panellel szemben	matt kivitel, különben a kijelző képe a felvételen is megjelenik
Az asztaloktól, spotoktól és kameratengelyektől távol	itt lehet helye a magasfénynek és a tükörfényes fémnek